Mit egyek, hogy a babának is jó legyen? A babamagazin.hu cikkében megtaláljátok a választ!
Az anyatejes táplálás minden szempontból a legideálisabb a babának, ezért amíg csak mód van rá, addig szoptasson az anya, de a baba 6 hónapos koráig mindenképpen ajánlott.
Az anyatej termelődését, optimális összetételét, valamint az anya egészségének megóvását, megfelelő tápanyag-ellátottságát nagy mértékben befolyásolja a szoptató anya életmódja, táplálkozása.
Ez idő alatt tehát elsődleges a baba megfelelő anyatejes táplálása, amelynél az anya helyesen összeállított étrendje meghatározó. Nem helyes, ha az esetlegesen fennálló súlytöbblet leadását a szoptatás alatt szorgalmazza és kezdi el az anya!
Az anya élettani tápanyagszükséglete a szoptatás időszakában szintén eltér a várandósság előtti eredetihez képest. A naponta átlagosan 850 ml anyatej termelődéséhez ugyanilyen mennyiségű többletfolyadékra és 20-25 százalékkal több energiára van szükség. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az anyának naponta átlagosan kb. 500 kcal energiával ajánlott többet fölvennie a táplálékokkal.
Az anyatej legfontosabb összetevőire (fehérje, tejcukor, zsír, kalcium) kevésbé van hatással az anya étrendje, ha azonban ezekben az összetevőkben hiányos az anya táplálkozása, úgy a saját szervezetétől fogja ezeket a tápanyagokat elvonni.
Az anyatejben lévő összes többi tápanyagra, köztük is különösen a zsírsavak minőségére, az A-, B2-, B12-, C-vitaminra, biotinra, folsavra van befolyással az anya étrendjének tápértéke. Fehérjéből is többet ajánlott bevinni, amely eleinte 20, majd 15 grammot jelent naponta. Néhány vitaminból és ásványi anyagból is jelentősen (40-50 százalékkal) megnő a szükséglet. Ide tartozik az A-, D-, B2-, B6-, C-vitamin, a kalcium, foszfor, magnézium, jód és cink.
Az étrend alapvetően az egészséges táplálkozás javaslatai szerint összeállított, rendszeres - napi 4-5-szöri étkezéssel -, kellően változatos és kiegyensúlyozott legyen.
Az étrend gerincét gabonafélék és azok termékei - köztük is teljes értékű gabonák -, valamint zöldség-, főzelékfélék és gyümölcsök alkotják. Ez egészül ki sovány hússal, húskészítménnyel, hallal és tejjel-tejtermékkel. Mindezekből naponta szükséges fogyasztani különféle arányban. Az olajos magvak, tojás is szerepel az egészséges étrendbe de már nem napi, hanem heti gyakorisággal.
A napi 1,5-2 l folyadékigényt főként csapvízzel, ásványvízzel, különféle teákkal, magas gyümölcstartalmú gyümölcslével fedezzük.
A só bevitelét ajánlatos korlátozni az utólagos sózás és a magas sótartalmú élelmiszerek mellőzésével, illetve főzéskor a megszokottnál kisebb mennyiségű só felhasználása mellett sokféle zöld- és száraz fűszer változatos használatával.
Naponta fél liter sovány tejet vagy ennek megfelelő kefirt, joghurtot, sovány-félzsíros sajtot, tehéntúrót ajánlott elfogyasztani. A hús- és húskészítmények is naponta 1-2 alkalommal szerepeljenek az étrendben, köztük mindig az alacsonyabb zsírtartalmú változataikkal.
Friss vagy mirelit zöldségfélét rendszeresen, naponta többször ajánlott fogyasztani. Ugyanez vonatkozik a gyümölcsökre is, ami lehet idény- vagy déligyümölcs, citrusféle.
A kenyérfélék közül nagyobbrészt az élelmi rostban és vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagabb, teljes őrlésű lisztből készült barna-, illetve korpás kenyeret, magokkal dúsított kenyeret ajánlott beépíteni az étrendbe.
Az ételkészítéshez növényi olajokat (napraforgó-, olíva-, repceolaj), kenyérkenéshez pedig főleg növényi eredetű margarinokat, illetve ritkán vajat, vajkrémet ajánlott használni. Az ételkészítés során kevesebb zsiradékot igénylő és kíméletesebb technikákat tanácsos alkalmazni. A bő olajban sült ételeket több okból is ajánlatos kerülni, illetve legfeljebb kéthetente fogyasztani, különösen ha nem otthon készülnek.
Édességet, desszertfélét heti 1-2 alkalomnál gyakrabban ne fogyasszunk és köztük is a zsírszegényebb, "értékesebb" változatokat (pl. túró rudi, palacsinta, gyümölcsrizs, puding, müzliszelet) érdemes keresni.
