A www.kiscsillagom.hu remek összefoglalójának hála egy kis útbaigazítás a mit szabad-mit nem szabad útvesztőben:

Nem szabad: dohányozni, alkoholt, drogot fogyasztani.
Sokan úgy gondolják, hogy ha az esti szoptatás után dohányoznak és/vagy alkoholt fogyasztanak, az nem árt a babának, mert úgy is csak reggel fog legközelebb szopizni.
Csak hogy a káros anyagok, a nikotin és az alkohol, drog mindaddig az anyatejben vannak míg azt a baba ki nem szívja. Így például az este elfogyasztott alkoholt a reggeli tejcsivel “kapja meg” a gyerek.

Nem szabad: olyan gyógyszereket szedni amelyeknek a szedését kifejezetten tiltják szoptatós anyáknak. Ha gyógyszert kell szednünk szoptatás alatt mindig beszéljük meg kezelőorvosunkkal, hogy mi a legbiztonságosabb a számunkra.
A gyermekorvost is megkérdezhetjük mi az amit ilyenkor szedhetünk.
A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat általában nyugodtan alkalmazhatjuk, de nem árt megkérdezni az orvost vagy a gyógyszerészt.
Az antibiotikumok esetében legyünk nagyon óvatosak, az elrendelő orvost feltétlenül tájékoztassuk arról, hogy szoptatunk.
Sok esetben van alternatíva olyan gyógyszer szedésére ami mellett biztonságosan szoptathatunk.
Gyógyszerszedésnél azt is figyelembe kell venni, hogy mennyi idős a baba. Újszülöttek és fiatal csecsemők esetében szigorúbb az elbírálás mint egy 2-3 éves gyerek esetében.

Nem szabad: drasztikus fogyókúrába kezdeni.
A terhesség és a szoptatás nem a fogyókúra ideje. Ha évek óta súlyproblémáink vannak, ne ebben az időszakban próbáljuk meg megoldani. Inkább arra törekedjünk, hogy életmódváltással szabaduljunk meg pár kilótól. Alakítsuk ki étrendünket tudatosan.
Fehér liszt helyett használjunk graham vagy teljes kiőrlésű lisztet. Fehér kristálycukor helyett barna nádcukrot (a mennyiségét pedig csökkentsük). Zsíros vörös hús helyett válasszuk az alacsony zsírtartalmú fehér (szárnyas vagy hal) húst és sütés helyett pároljuk ezeket. Zöldség és gyümölcs minden nap kerüljön az asztalunkra.
Próbáljuk meg a mennyiséget minőségre cserélni!
Kerüljük az édes pék- és cukrászsüteményeket, édességeket, chipseket és a cukrozott üdítőitalokat.
A mozgás terhesen is és már a babával is legyen mindennapjaink része. Keressünk egy közeli parkot, játszóteret ahová minden nap ki lehet sétálni a babával.
1-1,5 órát minden nap töltsünk a szabad levegőn sétálással (kivéve ha szakad az eső vagy orkán erejű szél fúj).
Ha így teszel biztos, hogy jó pár kilótól megszabadulsz és ami a legfontosabb tartani is tudod a súlyodat.

Nem szabad: semmilyen fogyókúrás bogyót és italt fogyasztani.
A drogériák polcai roskadoznak az ilyen-olyan fogyókúrás szerektől. Óvakodjunk az efféle termékektől, a legtöbb ugyanis hashajtó vagy felszívódást gátló gyógynövényekből és ki tudja még mikből áll.

Nem szabad: nyers húst, nyers tojást vagy nyers halat tartalmazó ételeket fogyasztani.
Ezekben az élelmiszerekben nyersen olyan baktériumok is előfordulhatnak melyek súlyos hányásos, hasmenéses betegséget okoznak. Ezek a baktériumok alapos főzés és sütés folyamán elpusztulnak.

Nem szabad: ún. “kombinált” fogamzásgátló tablettát szedni.
A szoptatás alatti fogamzásgátlásról kérjünk tanácsot nőgyógyászunktól. Manapság sokféle lehetőség közül választhatunk.

Szabad: szoptatni terhesség alatt.
Gyakran előfordul, hogy még cicizős totyogónk van és útban a kistesó. Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés szabad e szoptatni a várandósság idején.
Manapság egyre elfogadottabb dolog a terhesség alatti szoptatás.
Amennyiben a kismama egészséges és nem veszélyeztetett terhes a további szoptatásnak nincs semmi akadálya.
Korábbi vetélések előfordulása viszont ellenjavallat lehet a terhesség alatti szoptatásnál.
Amennyiben bármilyen vérzést (pecsételő, barna) tapasztalunk érdemes megfontolni az elválasztást.
Ha lehetséges az elválasztás fokozatos legyen. Ha fennáll a veszélye egy esetleges vetélésnek akkor inkább úgy tervezzük a kistesót, hogy ne kelljen a nagyobbacskát a terhesség miatt elválasztani.

Szabad: a köznyelvben K-betűs ételeknek nevezett zöldségek fogyasztása.
Gyakran halljuk, hogy szoptatás alatt ne együnk káposztát, karfiolt, kelbimbót, karalábét…stb., mert hasfájást okoz a babának. Számos ételt felsorolhatnánk még melyek a köztudatban mint puffasztó ételek szerepelnek és nem K betűvel kezdődnek.
Számomra érthetetlen is, hogy miért pont a K-betűsöket szúrták ki.
Előfordulhat, hogy a babának alkalmanként fáj a hasa egy-egy puffasztó ételtől amit az anya elfogyaszt. Az pedig, hogy mi puffasztó teljesen egyénfüggő. Valakinek a bab, valakinek a tojás vagy éppen a káposzta vagy a tej. Ezt pedig mindenki tudja saját magáról és valószínűleg el is kerüli azokat az ételeket melyektől puffad.
Ok nélkül kár lenne száműzni étrendünkből ezeket az értékes élelmiszereket.

Szabad: egy gyenge kávét reggelente elfogyasztani.
Kerüljük a túlzott koffeinfogyasztást, de a reggeli kávéról nem muszáj lemondani. Ha a baba bírja a tejet a tejeskávé a legjobb választás, de egy hosszú kávé is tökéletesen megfelel, hogy az esetleges fejfájást elkerüljük. Figyeljük a baba reakcióit, ha esetleg túlpörög a kávétól inkább igyunk egy teát.
Délután és az esti órákban már semmiképp ne fogyasszunk koffeint, nehogy megzavarja a baba alvását.

Szabad: hajat festetni.
A hajfesték nem megy át az anyatejbe. Ha mégis aggódunk emiatt válasszunk henna hajfestéket, mely természetes alapanyagú.

Szabad: rendszeres testmozgást végezni.
A gyermekágyas időszak (6 hét) letelte után nyugodtan végezhetünk rendszeres testmozgást, főleg ha a gyermekvállalás előtt is a mindennapjaink része volt. Fokozatosan kezdjünk hozzá, először csak kevésbé megerőltető mozgást végezzünk rövid ideig, majd fokozatosan növelhetjük a tempót és az időtartamot.
Arra azért figyeljünk, hogy ne erőltessük meg magunkat és ne essünk túlzásokba!

A császármetszést követően minden anyukában felmerül jó pár kérdés. Ezeket gyűjtötte össze és válaszolta meg a www.csaszarmetszesek.hu:

Mennyi idő a felépülés a császármetszés után?

A császármetszés komoly hasi műtét, időbe telik a sebgyógyulás és a belső szervek regenerálódása. Császármetszés után a felépülés tovább tart, mint hüvelyi szülés után, az első hat hét ekkor is meghatározó. A varratok lehetnek fölszívódóak is, ha nem, akkor a kiszedésére a második héten kerül sor. A teljes gyógyulás még hetekig, hónapokig eltarthat. A seb gyógyulása közel félév, a heg körüli idegek regenerálódása ennél tovább is tarthat. Sok pihenéssel és kíméléssel a felépülés gyorsabb lesz.

Szabad-e emelni a szülés után?

A seb gyógyulásáig kerülni kell a hajolgatást, elfordulást, nyújtózást, rázkódást, bár ezek a mozgások nem is fognak jól esni, mivel fájdalmat okozhatnak. A babánál nehezebb dolgokat ne emeljünk az első hetekben, amíg a külső seb be nem gyógyul!

Mikor halványul el a heg?

A külső heg általában egy évig világos piros színű marad, majd lassan elhalványul. Teljesen nem tűnik el, de a bikinivonal alatti vágás nem látszik fürdőruhában.

Miért zsibbad, érzéketlen a heg területe?

A műtét során átvágják a bőrt és az idegeket, így a heg területén érezhetünk zsibbadást, és lehet, hogy a terület sokáig érzéketlen, ha hozzáérünk. A műtéti seb csak a császármetszés után hat hónappal gyógyul meg teljesen, így mindez normális. Az idegek regenerálódása akár egy évig is eltarthat.

Hogyan kezeljük a műtéti sebet?

A hasi seb gyógyulása négy-hat hetet vesz igénybe. A sebet tisztán kell tartani, naponta vízzel tisztítani és megszárítani. Ülőfürdő helyett az első hat hétben zuhanyzás javasolt, mert ezzel is csökkenhet a fertőzésveszély. A seb dörzsölését kerülni kell. A kötést rendszeresen cseréljük, amíg a seb be nem gyógyul célszerű valamilyen puha kötést tenni a seb és a ruha közé. Olyan alsóneműt jó használni, ami teljesen befedi a sebet, hogy ne irritálja. Erre megfelel terhes bugyi, vagy bármilyen nagyméretű, magas derekú fehérnemű. Ha már begyógyult a seb, használhatunk rá hegesedés elleni krémet, vagy olajat is (körömvirág, orbáncfű, oliva, búzacsíra). Ha égető érzést, forróságot, pirosságot tapasztalsz, a heg mérete megváltozik, vagy gennyes váladék jön belőle, a seb nem megfelelően gyógyul.

Mi az a hegmasszázs?

Ha a varratokat vagy a kapcsokat eltávolították és a seb begyógyult, el lehet kezdeni a heg kezelését. A hegmasszázs segíti a seb környékének gyógyulását, javítja a heg környékének vérellátását. A masszázsról és technikájáról sok hasznos információt olvashat itt.

Kell-e haskötőt viselni?

Valakinek könnyebbséget jelent a has alátámasztása, valakit zavar a szoros fűző. A szakirodalom megosztott: egyes vélemények szerint haskötő viselésével gyorsabban visszahúzódik a has, más álláspontok szerint a haskötő veszélye a hasi izomzat ellanyhulása. Próbáljuk ki bátran, hogy jól esik-e és annak függvényében döntsünk.

Mikor szabad először tornázni?

A szülést követően is kell mozogni, a trombózis megelőzése miatt a sétákat már rögtön a műtétet követően javasolják. Minden mozgást mértékkel és fokozatosan végezzünk. A hasizomgyakorlatokat az első hat hétben kerüljük, a mindennapi alapmozgások is elég hasizmot mozgatnak. Az intenzívebb tornát kb. a szülést követő hatodik héttől kezdhetjük. A császármetszés után általában hat héttel regenerálódnak a műtét által érintett hasizmok.

Hogyan táplálkozzunk?

A császármetszés során a beleket is elmozdítják, ezért lassulhat a bélműködés, és hetekbe, hónapokba telhet, mire helyreáll az emésztés. Együnk rostban gazdag, de nem puffasztó ételeket, amik segítik az emésztőrendszer regenerálódását.

Császármetszés után mennyi idővel lehet újra nemi életet élni?

A hüvelyi szüléshez hasonlóan itt is a hat hetes kontrollt szokták vízválasztónak megjelölni az orvosok.

A császármetszés után mennyi időnek kell eltelnie a következő terhességig?

Az anya döntése, hogy a császármetszés után mennyi idővel szeretne gyereket vállalni, de bizonyítékok támasztják alá, hogy a műtéti heg idővel egyre erősebb lesz. A vonatkozó kutatások két csoportra bontották a nőket: akik kevesebb, mint 6 hónappal a császármetszés után várandósak lettek, és akiknek a szülése és terhessége között több mint 2 év telt el. Bár valamelyest nagyobb volt a kockázat azoknál, akik szülést követő féléven belül lettek ismét terhesek, a méhrepedés vagy hegszétválás kockázata még így is mindkét csoportnál csekély volt, 1 % alatt maradt. http://www.caesarean.org.uk/

Hányszor szülhet egy nő császármetszéssel?

Az első császármetszés viszonylag egyszerű műtét, de minden újabb műtét elvégzése bonyolultabb a heg, az összenövések stb. miatt. Ez nem jelenti azt, hogy a beavatkozást ne lehetne ismételni, ha szükséges. Magyarországon általában három császármetszést szoktak bevállalni az orvosok, de ennél jóval többről is hallani külföldi kórházak esetében. Előfordul, hogy nyomás alá helyezik az anyát, hogy a sokadik császármetszést követőn sterilizáltassa magát, ami egyrészt etikátlan, másrészt  visszafordíthatatlan folyamat. Fontos tudni, hogy a sterilizálás csak az anya előzetes hozzájárulásával, dokumentálva végezhető el.

Mit egyek, hogy a babának is jó legyen? A babamagazin.hu cikkében megtaláljátok a választ!

Az anyatejes táplálás minden szempontból a legideálisabb a babának, ezért amíg csak mód van rá, addig szoptasson az anya, de a baba 6 hónapos koráig mindenképpen ajánlott.

Az anyatej termelődését, optimális összetételét, valamint az anya egészségének megóvását, megfelelő tápanyag-ellátottságát nagy mértékben befolyásolja a szoptató anya életmódja, táplálkozása.

Ez idő alatt tehát elsődleges a baba megfelelő anyatejes táplálása, amelynél az anya helyesen összeállított étrendje meghatározó. Nem helyes, ha az esetlegesen fennálló súlytöbblet leadását a szoptatás alatt szorgalmazza és kezdi el az anya!
Az anya élettani tápanyagszükséglete a szoptatás időszakában szintén eltér a várandósság előtti eredetihez képest. A naponta átlagosan 850 ml anyatej termelődéséhez ugyanilyen mennyiségű többletfolyadékra és 20-25 százalékkal több energiára van szükség. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az anyának naponta átlagosan kb. 500 kcal energiával ajánlott többet fölvennie a táplálékokkal.

Az anyatej legfontosabb összetevőire (fehérje, tejcukor, zsír, kalcium) kevésbé van hatással az anya étrendje, ha azonban ezekben az összetevőkben hiányos az anya táplálkozása, úgy a saját szervezetétől fogja ezeket a tápanyagokat elvonni.
Az anyatejben lévő összes többi tápanyagra, köztük is különösen a zsírsavak minőségére, az A-, B2-, B12-, C-vitaminra, biotinra, folsavra van befolyással az anya étrendjének tápértéke. Fehérjéből is többet ajánlott bevinni, amely eleinte 20, majd 15 grammot jelent naponta. Néhány vitaminból és ásványi anyagból is jelentősen (40-50 százalékkal) megnő a szükséglet. Ide tartozik az A-, D-, B2-, B6-, C-vitamin, a kalcium, foszfor, magnézium, jód és cink.
Az étrend alapvetően az egészséges táplálkozás javaslatai szerint összeállított, rendszeres - napi 4-5-szöri étkezéssel -, kellően változatos és kiegyensúlyozott legyen.

Az egészséges étrend

Az étrend gerincét gabonafélék és azok termékei - köztük is teljes értékű gabonák -, valamint zöldség-, főzelékfélék és gyümölcsök alkotják. Ez egészül ki sovány hússal, húskészítménnyel, hallal és tejjel-tejtermékkel. Mindezekből naponta szükséges fogyasztani különféle arányban. Az olajos magvak, tojás is szerepel az egészséges étrendbe de már nem napi, hanem heti gyakorisággal.
A napi 1,5-2 l folyadékigényt főként csapvízzel, ásványvízzel, különféle teákkal, magas gyümölcstartalmú gyümölcslével fedezzük.
A só bevitelét ajánlatos korlátozni az utólagos sózás és a magas sótartalmú élelmiszerek mellőzésével, illetve főzéskor a megszokottnál kisebb mennyiségű só felhasználása mellett sokféle zöld- és száraz fűszer változatos használatával.
Naponta fél liter sovány tejet vagy ennek megfelelő kefirt, joghurtot, sovány-félzsíros sajtot, tehéntúrót ajánlott elfogyasztani. A hús- és húskészítmények is naponta 1-2 alkalommal szerepeljenek az étrendben, köztük mindig az alacsonyabb zsírtartalmú változataikkal.
Friss vagy mirelit zöldségfélét rendszeresen, naponta többször ajánlott fogyasztani. Ugyanez vonatkozik a gyümölcsökre is, ami lehet idény- vagy déligyümölcs, citrusféle.
A kenyérfélék közül nagyobbrészt az élelmi rostban és vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagabb, teljes őrlésű lisztből készült barna-, illetve korpás kenyeret, magokkal dúsított kenyeret ajánlott beépíteni az étrendbe.
Az ételkészítéshez növényi olajokat (napraforgó-, olíva-, repceolaj), kenyérkenéshez pedig főleg növényi eredetű margarinokat, illetve ritkán vajat, vajkrémet ajánlott használni. Az ételkészítés során kevesebb zsiradékot igénylő és kíméletesebb technikákat tanácsos alkalmazni. A bő olajban sült ételeket több okból is ajánlatos kerülni, illetve legfeljebb kéthetente fogyasztani, különösen ha nem otthon készülnek.
Édességet, desszertfélét heti 1-2 alkalomnál gyakrabban ne fogyasszunk és köztük is a zsírszegényebb, "értékesebb" változatokat (pl. túró rudi, palacsinta, gyümölcsrizs, puding, müzliszelet) érdemes keresni.

Bár mindenki máshogy épül fel a császármetszés után, a www.csaszarmetszesek.hu-n találtunk egy nagy csokor tippet, amik sokat segíthetnek a gyógyulásban:

Mindenki különböző módon reagál a műtétre, a fájdalomra és a gyógyulás sem egyforma. Vannak nők, akik gyorsan regenerálódnak fizikailag, másoknak hetekig, hónapokig tart.  Vannak nők, akiknek ugyanannyi érzelmi támogatásra van szükségük, mint fizikaira, másoknak nem jelent különösebb lelki megpróbáltatást az elfogadás. A gyógyulást nem lehet sürgetni, de néhány dologgal rásegíthetünk:

Kórházban:

• Kérj fájdalomcsillapítót, ha szükséges. Kerüld el a kodein tartalmú gyógyszereket, mert székrekedést okozhatnak.
• Ha lehetséges, szerezz egy privát szobát, ahol a családoddal lehetsz.
• Támaszd meg a hasad egy párnával, amikor felállsz, fordulsz, köhögsz, szoptatsz.
• Pihenj amennyit tudsz és korlátozd a látogatók számát. Aludj, amikor a baba is alszik.
• Ha van rá lehetőséged, hintáztasd magad hintaszékben a műtétet követően a lehető leghamarabb, hogy gyorsítsd a gyógyulást és csökkentsd a felgyülemlő gázokat.
• Csinálj rövid sétákat.
• Egyél tápláló ételeket és igyál sok folyadékot. Kerüld a hideg és a szénsavas italokat.
• A műtét lelassíthatja a tápcsatornát, székrekedést okozhat. Hashajtó helyett próbálj ki vény nélküli, természetes székletlágyítót.
• Minden alkalommal, amikor felállsz a műtét után, lazítsd meg a hasizmokat az összenövések elkerülése érdekében.

Otthon:

• Alakíts ki különböző pelenkázóhelyeket, ahol könnyedén tisztába teheted a babát.
• Engedd át másoknak a házimunkát
• Ellenőrizd naponta a műtéti heget, hogy jelentkezik-e bőrpír, ami a fertőzés egyik jele lehet.
• Írj egy listát, hogy mire van szükséged és oszd meg a körülötted lévőkkel.
• Csak magaddal és a babával foglalkozz.
• A babánál nehezebbet ne emelj.
• Jó ha többnyire pizsamában vagy, mert az emlékezteti a téged körülvevő embereket, hogy szülés és műtét utáni felépülés fázisában vagy.
• Ugyanakkor zuhanyozzál és ölözz fel néha, mert pszichésen jót tesz. Még a kórházban is segíthet jobban érezni magad, ha a saját ruháidban vagy.
• Éjszaka tartsd a babát magad mellett, hogy ne kelljen felkelned hozzá.
• Rendezz mindent szükséges dolgot a kezed ügyébe (például kis kosárba olló, könyve, étel stb.) Legyen a közeledben innivaló (víz, narancslé).
• Ha van nagyobb gyereked, kérd a család és a barátok segítségét a vigyázásra.
• Fontold meg egy dúla felfogadását.
• Fokozatosan terheld magad.

Érzelmi gyógyulás elősegítése:

• Tarsd közel magadhoz a babát amennyire lehetséges és ismerd meg.
• a szoptatás elősegíti a kötődés kialakulását és jótékonyan hat az anyai hormonokra
• Oszd meg másokkal az érzéseidet és beszélj a téged ért élményről annyit, amennyit szükségesnek érzel.
• Teljesen normális, hogy különböző érzelmek váltakoznak, beleértve a megkönnyebbülést, boldogságot, szomorúságot, haragot, a veszteség és kudarc érzéseit..
• Írd be a baba születésének történetét
• Írj levelet a kórháznak, szülészorvosodnak, amiben elmagyarázod, mi az ami tetszett és mi az ami nem a szülésed során – nem muszáj elküldened, de mindenképpen hasznos, ha összeszeded a gondolataidat.
• Kérj segítséget szoptatáshoz, császármetszés feldolgozáshoz, anyasághoz. Számos szervezet foglalkozik ilyen tanácsadással:

Forrás: International Caesarean Awareness Network

http://ican-online.org/ican-white-papers

„Különc” vagyok, ha császárral szülök? Milyenek az arányok? És mi az a fájásgyengeség? A válaszokat a kismamablog.hu átfogó, részletes cikkében megtaláljátok:

A császármetszések száma az Egyesült Államokban 25%, de már hazánkban is efelé közelít (20%), sőt létezik olyan kórház, ahol 40 százalék közeli a császármetszések aránya a hüvelyi szüléshez képest. De vajon miért növekszik ilyen ütemben a császármetszések aránya és vajon indokolt-e ez a növekedés? Valóban ennyi anya és baba nem élné túl a szülést?

A fenti kérdésekre a válasz egyértelműen nem. A császármetszések száma egyrészt azért növekszik, mert azok az anyukák, aki az első babát császármetszéssel szülték jó eséllyel szülik a másodikat is császármetszéssel, jelenleg erre az esély 60% körüli.
A növekedés másik oka, hogy a császármetszéssel elkerülhetőek bizonyos magzati szövődmények, amiket az elnyúló vajúdás és a CTG-vel észlelt esetleges szívhangváltozások idézhetnek és elővigyázatosságból az orvosok ezt meg is teszik. Emellett véget lehet vetni a hosszadalmasra nyúlt vajúdásnak is, ezért pedig a kismamák szoktak roppant hálásnak lenni.

A császármetszések számának növekedéséhez hozzájárult az is, hogy manapság az orvosok a veszélyhelyzeteket is ki tudják szűrni vajúdás közben és ha úgy látják, hogy a baba oxigénhiányos állapotba kerülhet, a császármetszést választják. Ezzel szemben 20 évvel ezelőtt leginkább csak akkor végeztek császármetszést, ha az anya élete forgott veszélyben.

A császármetszések aránya nagyobb a 30 éves kor felett első gyermeküket szülő nőknél. Minél fiatalabban szüli egy nő első gyermekét, annál erősebbek a fájások, gyorsabb a tágulás, míg az évek számának növekedésével ez a folyamat jelentősen lelassul, kialakul az ún. fájásgyengeség.

Mi az a fájásgyengeség?
A fájásgyengeség az az állapot, amikor a kismamának megindult a szülése, de a fájások (hiába lehetnek akár erősek és sűrűek) nem viszik előbbre a tágulást, azaz nem tágul a méhszáj a kellő mértékben (az elvárt mérték óránként 1 ujjnyi tágulás).

A fájásgyengeség relatív dolog, hiszen ha fekvő helyzetben van a kismama, ha fél a szüléstől, ha fájdalomcsillapítást kap, akkor sokkal nagyobb a valószínűsége a fájásgyengeségnek. Másrészt, ha egy rutintalan, először szülő kismama túlságosan korán megy be a kórházba, még nem igazán erősek a fájásai (“erős” fájás alatt a méhösszehúzódások erősségét értem, nem azt az erősséget, amilyennek a fájást az anya érzi), akkor előfordulhat, hogy akár 1 napig is elvajúdgat, mire az igazán erős fájások megindulnak, ilyen esetben pedig az orvos elhúzódónak ítélheti meg a vajúdást, és nagyobb eséllyel hajt végre császármetszést az anyán.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy csak akkor indulj el a kórházba, amikor erős, 5 percenként jelentkező és egyenként legalább 30 másodpercig tartó rendszeres fájásokat érzel. Ha a derekad fáj, nyilallgat, a fájások nem rendszeresek, nem elég erősek, 5 percnél ritkábban jelentkeznek, akkor előfordulhat, hogy az otthoni kényelmes környezet helyett órákon át a sokkal kényelmetlenebb szülőszobában kell majd vajúdnod.

A kórházi környezet sürgető hatással van a kismamára, úgy érzi, most, hogy már bejött a kórházba, teljesítenie kell, ráadásul sok helyen még mindig rutinszerűen óránként ellenőrzik, hogy eleget tágult-e, ami egy nagyon fájdalmas vizsgálat, sok esetben visszaveti a vajúdást. Ezzel szemben, ha háborítatlanul, a maga tempójában vajúdhat az anyuka, akkor sokkal nagyobb az esély rá, hogy elkerülheti a császármetszést.

A császármetszést tudatosan is elkerülhetjük már a terhesség alatt rákészülve a szülésre. Vizsgálatok bebizonyították, hogy azok az anyukák, akik jártak szülésfelkészítő tanfolyamra 25%-kal nagyobb eséllyel hozták természetes úton világra gyermeküket, mint azok, akik nem készültek tudatosan a szülésre. Ez az arány tovább növelhető azzal, ha aquanatalra jársz, ezzel ugyanis edzésben tartod a szüléshez szükséges testtájakat, a relaxációs és jógagyakorlatok pedig segítenek felkészülni spirituális oldalról is a vajúdásra és a kitolási szakra. Ugyanezt a célt érheted el, ha jógával vagy speciális intimtornával készülsz a szülésre.

A császármetszésen átesett anyukák többsége úgy gondolja, valóban szükség volt a műtétre, de sok esetben arról van szó, hogy ők maguk feladták a dolgot. A szülés minősége nagyrészt fejben dől el: ha felkészülsz a fájásokra, ha olyan attitűddel állsz a vajúdás elé, hogy kibírod, bármi történjék is, ha nem félsz a folyamattól, hanem hagyod, hogy sodorjanak magával a fájások, ha kizárod a külvilágot és csak a lényegre, a babára és az ő útjára gondolsz, amely kifelé a külvilágba vezet, akkor elkerülheted a császármetszést. A mai világ ezzel szemben azt sugallja, hogy a szülés rutinbeavatkozás, hogy a fájdalom csillapítható (pedig hány és hány anyuka számol be arról, hogy nem sikerült az EDA), létezik könnyebb út is. Akik pedig már átestek császármetszésen azok tudják, hogy ugyan maga a műtét gyorsan lezajlik, az utóhatásai, a fejfájás, a seb fájdalma sokkal rosszabb, mint a szülési fájások. Ez utóbbiak ugyanis egy nő élete folyamán az egyetlen olyan típusú fájdalmat jelentik, aminek van értelme, célja, és amelyet nem csillapítani, hanem átélni kell.

Írta: Vida Ágnes

A szülés utáni depresszió esélye még nagyobb abban az esetben, ha a baba császárral jött világra. Íme egy cikk a lelki kockázatokról:

A császármetszés a kifinomult műtéti és altatási technikáknak köszönhetően ma már viszonylag veszélytelen beavatkozásnak számít, de sok páciens számára mégis kockázattal és mellékhatásokkal jár, amik kevésbé fizikai, mind inkább lelki jellegűek.

Pszichoszomatikus szempontból a császármetszés a természetes szülésélmény gátja. Hiányzik a szülés aktív átélése, annak a látványa és érzése, ahogy a gyermek születik, a lehetőség az azonnali érintésre és zavartalan fogadására.

Természetesen nem minden anya éli meg a császármetszést traumatikus élményként. Ennek fokozatai teljesen különböző lehetőségek összjátékától függenek, lehetnek testi-környezeti hatások, de lelki-kulturális vonatkozásúak is.

Ha az orvosi indikációk egyértelműen a császármetszés mellet szólnak, akkor az ésszerű és életmentő lehetőség. Azonban nagy igény van a császármetszés utáni testi és lelki terápiára, azt mutatja azoknak a pácienseknek a száma, akik a műtéti beavatkozás hosszú távú kihatásaival keresnek fel a rendelésemen.

Németországban folytattak egy vizsgálatot a császáros anyukák körében ( Prof. Petra Kolip, Die GEK-Kaiserschnittstudie, April 2006), ami megerősíti a tapasztalataimat. A megkérdezett asszonyok nagy százaléka azt válaszolta, hogy nem elégségesen tájékoztatták őket a császármetszés következményeiről.
A sürgősségi császármetszésen átesett asszonyoknak csak ötven százaléka érezte, hogy bevonták őket a döntésbe. A tanulmány megállapítja, hogy a nagy igény van felvilágosításra és segítségre, mind a szülést megelőzően, mind a szülés közben és a szülés után is.

A császármetszés által okozott trauma

 A császármetszés kapcsán szerzett különféle tapasztalatokat a nők megrázkódtatásként, fájdalomként, csalódásként élhetik meg – a kiváltó okok minden asszonynál egyéniek. Néha látszólagos apróságok, amiket évekig megőriz az emlékezet.

Én személyesen a trauma fogalmát elég tág értelemben használom, Christiane Windhausen pszichológus definíciójának megfelelően “Egy élményt akkor érzünk traumatikusnak, ha testi, érzelmi vagy mentális szinten meghaladja (az erőnket, minket) és egy vagy több síkon nem tudjuk beépíteni.“

A trauma mértéke függ attól, hogy ismételt császármetszésről van-e szó vagy mennyi ideig tartotta műtét. Szerepet játszik a kiszolgáltatottság és a tehetetlenség érzése is. A szülésznők és orvosok által nyújtott ellátás minősége lényeges befolyással bír, mint ahogy az életkörülmények, az előzetes tapasztalatok és az egyéni feldolgozási stratégiák is.

A császáros anyukák beszámolói szerint a következő tapasztalatok válthatnak ki traumát:

 1. A műtét megtapasztalása
Maga a műtét átélése néhány asszony számára azt jelenti, hogy megsebezték testi integritását.
“Úgy éreztem, hogy elevenen felvágnak!”

Az asszonyok másképp tekintenek az alsótestükre és másképp értékelik, mint egy végtagot.  A has az elsődleges nemi szervek székhelye, a nőiesség forrása, a szülés helye.
“…egyszerűen belevágtak az egyik legértékesebb részembe…”

A műtét utáni fájdalmak és utófájások a friss heg körül létfontosságú tapasztalatot jelenthetnek.
“A seb annyira erősen fájt, hogy egy hétig előregörnyedve jártam. A nővérek nevettek a hátam mögött.”

 2. A kórházi személyzet vagy a hozzátartozók nem megértő viszonyulása
A kórházi személyzet vagy néhány hozzátartozó viselkedése jelentősen csökkentheti a császármetszés traumáját, de ronthat is rajta.
“Olyannak éreztem magam, mint egy állat… megborotváltak… egyik hordágyról a másikra raktak… egyszerűen nem emberhez méltóan.”

“A szülésznőt alig láttam… úgyszólván egyedül voltam a férjemmel…utána meg minden nagyon gyorsan történt…”

A férj vagy a társ nem eléggé méltányolta a szülésnek ezt a formáját.
“A férjem nem hozott nekem virágcsokrot, bár többször is mondtam neki, milyen fontos lenne nekem.”

 3. Kiszolgáltatottság/ Az események feletti kontroll elvesztése
Az egyik leggyakoribb oka a császármetszés utáni traumának a kiszolgáltatottság érzése. A nő úgy érzi, mintha egy mókuskerékbe került volna, és hirtelen már nem tud többé maga dönteni. A kontroll elvesztéseként élnek meg más szülészeti beavatkozásokat is pl. az oxitocin-bekötést vagy a burokrepesztést.

 Gyakran hallom a rendelésemen:
“Egyszerűen több időre lett volna szükségem“.

4. Elválasztva az újszülöttől
A babát nem a műtőben vizsgálják meg, hanem a kórház más helyiségében vagy az anyának meg kell várnia a műtét végét, amíg a hasát lezárják.

Néhány kórházban az anyának az újszülött nélkül kell a műtét utáni őrzőben maradnia, amíg a peridurális érzéstelenítő hatása el nem múlik. Ez több óráig is eltarthat.
“Spinális érzéstelenítésem volt és nem láthattam a babámat, mert az őrzőben feküdtem. Másfél órán át bámultam az óra mutatóit… Végtelennek tűnt.”

Az újszülöttet másik kórházba viszik vagy más épületben van a gyermekklinika.
“Az ikrek egyikét elvitték a csecsemőosztályra – a fiamat még egyszer se vehettem a kezembe, hogy igazán üdvözöljem.”

A gyermek halála a szülés előtt, alatt vagy utána.

5. Saját elképzelések és elvárások
A tervezett zavartalan szülés császármetszéssel végződik.
“Az első szülésem császármetszés volt, a másodiknál mindent belefektettem, hogy természetes úton születhessen, de a végén nem volt jutalom, hanem megint a műtő.”

“A végén császár lett és úgy éreztem, hogy becsapott a sors!”

dr. Katrin Mikolitsch

Forrás: www.kaiserschnitt-netzwerk.de
Kaiserschnitt, eine entscheidende Erfahrung, Trauma durch Kaiserschnitt

Fordította: Földiné Sz. Sarolta, 2012, www.csaszarosanyuka.hu

Az, hogy fel tudd venni a babádat még akkor is nagyon fontos, ha a sebed még gyógyulóban van. Ez azonban sok kérdést vet fel, de szerencsére erről is találtunk egy cikket az okobaba.hu-n!

A hordozás lélektani jótékony hatását császár után nem szabad alábecsülni. A szoros testközelség minél korábbi, minél hosszasabb megélése császár esetében segíthet az (esetleges traumatikus) élmény feldolgozásában. Az esetleg fellépő szoptatási zavarokat is segít megoldani, ezáltal harmonikusabbá tenni az anya-baba kapcsolatot, segítve a család békéjét. A császár után lábadozás időszakában a közös családi ágy tudja ezt biztosítani, ahogy az Anyuka elkezd tevékenykedni, akkor a hordozás.

A hordozás elkezdésénél igazából ugyanazt kell figyelembe venni, amit egy jó mozgásszervi szakorvos javasol a műtét utáni fizikai terhelésre vonatkozóan. Ha ebben konkrét jó tanácsokat kap az Anyuka – hogy mekkora súlyt, hogyan vihet-, az alapján lehet a hordozást is elkezdeni, figyelembe véve a javasolt súlyt és a kezdés dátumát. Ha csak általános, nem hozzáértő tanácsot ad, meg a hordozásról sem halott, netán információ hiányában eltanácsol inkább tőle, akkor másik mozgásszervi szakorvost keresnék.

Testi oldalról, pedig a mint feljebb írtam, hozzáértő, konkrét szakorvosi tanácsokat javasolom figyelembe venni. Annak érdekében, hogy a súly minél kisebb megterhelést jelentsen, itt még fontosabb, hogy eléggé szoros kötést alkalmazzunk, azaz közös súlypontra kössünk. Így a baba súlya nem húzza el az Anyuka testét, illetve jól elosztódik az Anyuka törzsén. Preferált a háti hordozás, mivel az kevésbé megterhelő jó kivitelezés esetén, de az újszülött kicsi súlyával az elöl hordozás is megvalósítható kevésbé terhelő módon és adhat plusz lelki élményt. Előfordulhat, hogy a műtéti heg miatt a derékon nem vezethető a hordozó eszköz, ekkor a batyu tibeti befejezéssel lehet egy jó megoldás. A heg konkrét helyétől függően többféle megoldás is szóba jöhet, érdemes hordozási
tanácsadótól tanácsot kérni.

A hordozó típusokat tekintve a szoros, legkevésbé terhelő kötést leginkább kendővel tudjuk kivitelezni és itt vannak tágabb lehetőségeink a műtéti heg esetleges elkerülésére, ezért elsősorban ezt javasolnám. A jó kötési technika megtanulásához érdemes lehet képzett hordozási tanácsadó segítségét igénybe venni (mielőtt feladná az Anyuka:-)). Ha az Anyuka nem tudja megtanulni jól kivitelezni az eléggé szoros kötéseket, akkor érdemes csak megpróbálkozni más profi hordozókkal is: jó minőségű Mei Tait vagy csatos hordozót javasolnék és inkább akkor a háti hordozást. A kötésnél/beállításnál itt is hangsúlyosabban fontos a megfelelő szorosság elérése.

Madarász Tünde öko-életmód és babahordozási tanácsadó

tunde.madarasz@yahoo.com

Sokunkban felmerülhet a kérdés, ha még szeretnénk babát, hogy ismét császármetszéssel kell-e világra jönnie a picinek. A babaszoba.hu cikkében erre is találtok választ! Szerző: Dr. Botos Judit nőgyógyász

Minden kismamát foglalkoztat, szülhet-e még természetes úton akkor, ha egyszer már volt császármetszése. Van, akit riaszt, mást biztat ez a lehetőség. Utánajártunk, mitől, kitől függ a válasz, és mikor dől el.

Egy cikk a www.csaladinet.hu-ról.

Míg a normál szülésnél a baba a hüvelyen keresztül jön a világra, a császármetszésnél ez egy, a méhen és a hasfalon ejtett metszésen keresztül történik. A császármetszések száma fokozatosan növekedett az elmúlt 30 évben. 2005 novemberében, a Járványvédelmi és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention - CDC) jelentése szerint a császármetszések száma Amerikában elérte a valaha volt legmagasabb értéket, 29,1%-ot, amely több mint egy negyede az összes szülésnek. Ez azt jelenti, hogy 4 terhes nő közül legalább egy császármetszéssel fog szülni.

Műtét előtt:

A műtét elkezdése előtt valamilyen érzéstelenítőt fogsz kapni (általában gerinc-, vagy helyi érzéstelenítést), ha még nem kaptál a vajúdás közben. Általános érzéstelenítést csak sürgősségi császármetszéseknél alkalmaznak, mivel azonnal és nyugtatóként is hat. A gerinc- és a helyi érzéstelenítés csak a hastól a csípő aljáig terjedő területet zsibbasztja le (előfordul, hogy a lábak is elzsibbadnak), hogy semmit se lehessen érezni a műtét közben. Valószínűleg egy katétert is fogsz kapni, ami összegyűjti a vizeletet, amíg az alsótested zsibbadt

Műtét közben:

Az orvos először a hasfalat fogja bemetszeni. Egy sürgősségi császármetszés esetén ez valószínűleg egy függőleges vágás lesz (a köldöktől az ágyékig), ami lehetővé teszi a baba minél előbbi kiemelését. A leggyakoribb metszést vízszintesen vágják (gyakran bikini vágásnak is nevezik), valamivel a köldök alatt. A hasizmot nem vágják át, hanem széthúzzák, hogy az orvos elérhesse a méhet.

Ekkor az orvos bemetszi a méhet is, vízszintesen vagy függőlegesen. Ez a metszés különbözhet a hasi metszéstől. A klasszikus, függőleges metszést általában csak összetett szituációkban alkalmazzák, például az elölfekvő lepény vagy vészhelyzetek esetén, vagy rendellenességekkel küzdő babáknál. A császármetszés utáni hüvelyi szülés nem javasolt azoknak, akiket a klasszikus metszéssel császároztak. A leggyakrabban használt metszés az alsó átlós metszés. Ez a típus jár a legkevesebb kockázattal és komplikációval és lehetővé teszi a legtöbb nő számára a hüvelyi szülést a következő terhességnél, a méhrepedés csekély kockázatával.

Miután az orvos leszívta a magzatvizet, világra fogja segíteni a babát. A babát fejjel előre fogják kiemelni, hogy letisztíthassák a száját és az orrát, így lehetővé téve számára a légzést. Amint a baba egészen kint van, felemelik hozzád, hogy találkozhass vele. A legtöbb orvos ezután átadja a babát egy nővérnek ellenőrzésre. Utoljára a méhlepényt fogják kiemelni (ekkor kis rángatást érezhetsz), aztán az orvosok elkezdik bezárni a sebeket.

Műtét után:

Mikor véget ért a műtét, előfordulhat, hogy remegést, hányingert tapasztalsz. Ennek az oka lehet az érzéstelenítő, a méh összehúzódásának hatásai vagy az adrenalinszint csökkenése. Általában hamar elmúlik és álmosság követheti. Ha a babád egészséges, általában ez az az idő, mikor pihenhet a mellkasodon és elkezdheted szoptatni. Te és a babád folyamatos megfigyelés alatt lesztek, a komplikációk megelőzésének érdekében.

Amikor elbocsátanak a kórházból, tanácsolni fognak műtét utáni kezeléseket a műtéti sebekre.

Lektorálta: Dr. Eszlári Péter

A www.webbeteg.hu-ról is van egy cikkünk, ami arról szól, hogy választható opció-e a császármetszés.

A császármetszések aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedik. Mi lehet ennek az oka? Amerikai adatok alapján az Egyesült Államokban 29, 1 százalékra növekedett, ami 40százalékosos emelkedést jelent 1996-hoz képest. A legmagasabb arány Brazíliában a legszembetűnőbb, itt ugyanis a császármetszés aránya a jobb anyagi helyzetben levő asszonyoknál 55százalék, a magánkórházakban megközelíti a 80-90százalékot. Mi lehet az oka annak, hogy egyre többen kérnek császármetszést? A primer császármetszések aránya nyilvánvalóan az orvosi gyakorlatban bekövetkezett változásokat, az orvosi-jogi környezetet és az utóbbi időben az anyai igényeket tükrözi.

Az anyai kérésre végzett elektív császármetszés napjainkban igen heves viták tárgya a szülészetben. E javallatot először Feldman fogalmazta meg 1985-ben, az orvosi-jogi környezetre adott válaszként. A császármetszést kérő nők gyakran rettegnek a szüléstől, félnek a fájdalomtól, a halálos szövődményektől és a magzat károsodásától, míg sokan a medencefenék sérülésétől tartanak. Mivel napjainkban a nők hosszabb ideig élnek, és kevesebb gyermeket vállalnak, valamint egyre fontosabb szempont számukra az életminőség, a medencefenékkel kapcsolatos problémák is mind nagyobb aggodalmat keltenek bennük. Sok nőt vonz az is, hogy a kérésre végzett elektív császármetszés lehetőséget nyújt napirendjük megtervezésére, idejük beosztására és életük irányítására. A szülészek részéről befolyásolja a döntést a medencefenék károsodásával kapcsolatos, egyelőre elemzésre és megértésre váró nagy mennyiségű információ, a kártérítési perek keltette hangulat, valamint az, hogy az elektív műtét révén az orvos is előre tervezhet.

Van, aki ellenzi, van, aki támogatja az anya kérésére elvégzett császármetszést

Magyarországon is növekszik az ezen okból végzett császármetszések száma, a témával már nőgyógyászati kongresszusokon is foglalkoznak, egyes orvosok egyértelműen ellenzik, míg mások támogatják, hogy az anya kérésére, egyéb javallat hiányában is elvégezhető legyen a műtét. Az ellenzők főleg azt hangsúlyozzák, hogy a császármetszés komplikáltabb a spontán szülésnél, egy műtétről van szó, mely számos szövődményt hordozhat, utána nehezebb a felépülés, mint spontán szülés után, ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy csak szigorúan orvos által felállított indikációk esetében történjen császármetszés. Mit mond a törvény? Egészségügyi törvény (1997.évi CLIV. tv.)

"129. § (1) A kezelőorvos joga, hogy a tudományosan elfogadott vizsgálati és terápiás módszerek [119. § (3) bekezdés b) pontja] közül - a hatályos jogszabályok keretei között - szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó, általa, illetve az ellátásban közreműködő személyek által ismert és gyakorolt, a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek mellett végezhető eljárást. (2) A választott vizsgálati és terápiás módszer alkalmazhatóságának feltétele, hogy a) ahhoz a beteg e törvény szabályai szerint beleegyezését adja, valamint b) a beavatkozás kockázata kisebb legyen az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál, illetőleg a KOCKÁZAT VÁLLALÁSÁRA ALAPOS OK legyen." Ez alapján az anya kérésére császármetszést csak akkor végezhető, ha az szakmailag indokolt, ez pedig azon esetekben áll fenn, ha a hüvelyi szülés kockázata nagyobb vagy közel azonos, mint a császármetszésé.

Dr. Csuth Ágnes, családorvos